Melba Escobar: A szépség háza értékelés

Sziasztok! Nemrégiben fejeztem be A szépség háza című könyvet, amiről úgy éreztem, hogy muszáj írnom egy bejegyzést ide a blogra.

Molyon nem túl jó értékelése van (59% talán), amit valahol meg is értek, sokaknak nem ad semmit ez a könyv, összevisszaságnak tűnhet az egész, én mégis tudtam vele azonosulni, és sikerült megérintenie.

Fülszöveg: Üdvözöljük A szépség házában!

Ma Karen fog gondoskodni önről.

Kapcsolja ki a telefonját. Lazítson, engedje el magát. Bármit mond is, Karen itt lesz, és meghallgatja önt. Minden hölgyet meghallgat, aki itt megfordul. Karen mindig diszkrét.

És ön tud titkot tartani?

Karen kozmetikus, aki a jobb megélhetés reményében költözik a kolumbiai fővárosba. Miután munkát kap A szépség házában, nemcsak arcmasszázzsal és szőrtelenítéssel foglalkozik, hanem rájön arra is, miért halt meg az egyik vendége.

Az intim beszélgetések és vallomások során Karen akaratlanul is a szépülni vágyók bizalmasává válik: egy pszichoanalitikusé, egy kongresszusi képviselő feleségéé, egy híres televíziós műsorvezető nőé és egy vigasztalhatatlan anyáé is, aki az igazságot keresi egy olyan országban, ahol az igazság pénzért vehető. Amikor egy tizenéves lány érkezik a szalonba iskolai egyenruhában, és alkoholtól bűzlik, Karen hallgat. És akkor sem szól semmit, amikor a lány meghal.

A szalonban felbukkanók nem különösebben rokonszenvesek, az életük sem irigylésre méltó: a férfiak egoisták és nőgyűlölők, a nők pedig maguk is elfogadják az alávetettséget és a bántalmazást.

Egy erőszak és korrupció uralta országban lehet a történeteknek boldog végkifejlete?

Elsősorban megemlíteném azt, hogy én olyan könyvet, ami Kolumbiában játszódik még nem olvastam, ezért is volt érdekes, újdonság, hogy egy kis betekintést nyerhettem, hogy milyen is ott az élet. Hát, arra a következtetésre jutottam, hogy inkább élek itt. Nem tudom, hogy ennek a könyvnek mennyi valóságalapja van, olvastam olyan értékeléseket, hogy ez társadalomkritika akart lenni, ha valóban az, akkor jól sikerült.

Műfajilag nem tudnám hová besorolni ezt a könyvet, krimi, hiszen egy gyilkosság áll a középpontban, de nem egészen az, hiszen a könyvből jóval a vége előtt kiderül ki is a tettes valójában, így nincs a végén az az elképesztő döbbenet. Szerintem ezzel nem spoilereztem nagyon, hiszen még a fele előtt kb kiderül.

Na de, amiről valójában szólt ez a könyv, vagy legalábbis amit én leszűrtem belőle az a nők helyzete ebben az országban. A megélhetés kérdése, a munkanélküliség, a pénz fontossága. És a szépség.

Oké, kezdjük a nők helyzetével. A férfiak ebben a történetben szinte semminek tekintik a nőket. Lehet van kivétel, mint mindig, de a többség sajnos ezt csinálja. A megcsalás, elválás szinte természetes ebben a könyvben. És mit csinál a nő? Nem kiakad, nem kezd el veszekedni a férfival, hanem elmegy a szépség házába és kicsinosíttatja magát. Borzalmas.

A megélhetés. A főszereplőnk életében nagy hangsúly van, hiszen szeretne valamit elérni, amihez pénzre van szüksége. És akármennyire látjuk és tudjuk, hogy ebben az országban/városban fontos a nőknek a szépség, és sokan látogatják is a szépség házát, mégsem elég ez a főszereplőnknek, Karennek.

Munkanélküliség. Hm, hát ez kényes kérdés. Mégis a könyvben mint egy mellékesen sokszor meg van említve. Hajléktalanok, kéregető, buszra felszálló árusok, akik egy kis pénzért is képesek eladni valamit. És érdekes volt mindemellett az is, hogy azok az emberek, akik megtehetnék, hogy segítenek a rászorulókon hogyan reagálnak.

A szépség volt talán az a szempont, vagy vitatható kérdés, ami a leginkább megfogott ebben a könyvben, és az itt leírt véleménnyel azonosulni is tudtam. Igen, lehet mondani, hogy a szépség belülről fakad, hogy nem kell smink ahhoz, hogy szépnek érezd magad, ezt én is így gondolom, de ebben a könyvben nem csak a sminkről van szó. A műszempillától kezdve a legújabb, legdrágább táskáig minden benne van, és minden fontos, kivéve a belső értékek. Úgy éreztem, hogy ebben a kötetben a nők csupán játékszerek, csinos kis kiegészítők a férfiak mellett. Bosszantott, megbotránkoztatott, elgondolkodtatott, és végig az járt a fejemben, hogy sosem akarok ilyen nő lenni. Hiszen itt azok, akiknek jómódú férjük van, és tehetősebbek mint mondjuk egy szépségszalonban dolgozó nő, már elég ok arra, hogy lenéző legyen vele. Szóval, azért itt nem csak a férfiakra lehet a nőgyűlölő jelzőt ráhúzni, hiszen azoknak a nőknek, akiknek jól megy sora nem számít, hogy éppen az egyik nőtársával beszél, akkor is bunkó, lenéző.

Még megemlíteném a szereplők közötti kapcsolatokat is. A középpontban ugyan Karen áll, de a történetet sokszor nem az ő szemszögén keresztül olvashatjuk. Karennek sikerült olyan kapcsolatokat is kiépítenie a szépség házán belül is, amik tartósak, és megbízhatóak, a sok hamis kapcsolat mellett.

Összességében ez a könyv számomra remek kritikát adott, felnyitotta bizonyos dolgokra a szemem, és örültem, hogy más helyre tudott elkalauzolni, még ha ez a hely nem is a legtökéletesebb. Így erre a kötetre 4 csillagot adtam.

Ha olvastátok már ezt a könyvet, akkor várom a véleményeteket, nyugodtan írjátok le, hogy nektek hogy tetszett!

Egyéb információ a könyvről:
304 oldal, Libri, Budapest, 2018