Kathryn Croft: Csendes hazugságok értékelés

Sziasztok! A napokban végeztem Kathryn Croft utolsó magyarul megjelent kötetével is, ami ugyan nem lett a kedvenc könyvem tőle, mégis hozta a várt színvonalat.

Szóval, ebben a történetben Miát követhetjük, akinek 5 éve öngyilkos lett a férje, egy nap azonban megjelenik egy furcsa nő, aki azt állítja tudja mi történt a férjével.

Többet nem is mondanék a történetről, hiszen egy apró morzsa is nagy spoiler lehet, apropó, ez az első hiba, amit kiemelnék. Kevés dolog történik, nem ehhez vagyok hozzászokva, tőle ezt nem nézem el. Az eddigi könyvei igazán pörgősek, izgalmasak voltak, míg ez egy lassabb, finomabb, ráérősebb thriller volt, ami... hát, kinek tetszik, kinek nem. Nekem nem volt vele különösebb bajom, mert érdekes volt és az írás minősége kiváló. Szuperül tud írni, nekem nagyon tetszik a stílusa. Ennek ellenére én sokkal jobban szeretem, ha a thrillerek pörgősebbek. Itt már alig bírtam kivárni, hogy történjen valami.

A szereplők vegyesek voltak. Volt akit kedveltem, ilyen volt Mia is kezdetben, és Josie... na őt nagyon bírtam. Mia egy kissé vesztett a hitelességéből, amikor is spoiler: kétszínűn kezdett viselkedni. Nem tudta eldönteni, kinek hisz, és mindenkivel "szövetkezett", na ez nekem nem jön be. Viszont Josie-val tudtam azonosulni, őt sikerült megkedvelnem. 

Nem szeretnék nagyon sok mindent elárulni erről a könyvről, hiszen ez úgy izgalmas és érdekes, ha nem tudunk róla sok mindent, ezért összegezném is, hogy mi a véleményem a könyvről.

Tehát a történet amúgy jó volt, kicsit izgalmasabban is meg lehetett volna írni, történhetett volna benne több dolog, de így is érdekes volt. Egyébként nem egy olyan könyv, amiben el lehet veszteni a fonalat, ami plusz pont, mert utálom azokat a könyveket, amik vagy hat idősíkon és szemszögből íródnak, mindig belekavarodok, de ezt nagyon jól lehet követni. Jól felépített történet, igazából a vége engem eléggé meglepett, de ezt így is kell csinálni, hogy meglepő legyen (egyébként nem igazán vagyok kibékülve a végkifejlettel). Szóval, nem ez lett a kedvencem az írónőtől, ha még nem olvastatok tőle egy könyvet sem, de nézegettétek, akkor ne ezzel kezdjétek, sokkal jobb könyvei is vannak ennél.

Mindent összevetve és tekintettel arra, hogy az egyik kedvenc íróm 4 csillagot tudtam adni erre a könyvre.

Ha ti olvastátok már, akkor mindenképpen írjátok le a véleményeteket! Köszönöm, hogy itt voltatok!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Carin Gerhardsen: Mama, papa, gyerekek értékelés

Májusi beszerzések

Könyv vs. film