Írói bingó 1. - Top producer értékelés

 Sziasztok! Ma az Írói bingó kihívásom első könyvét fogjuk kivesézni. Ezt a kihívást saját magamnak készítettem, hogy ezzel is vigyek egy kis színt, egy kis kihívást az olvasásaimba. Ehhez a sablonokat az instagram profilomon (@ezeregyoldal) megtaláljátok, ha esetleg szeretnétek csatlakozni hozzám.

Norb Vonnegut Top producer című könyvéről szinte semmit sem tudtam, amikor megvettem egy akció keretén belül csupán annyit, hogy kevesebb, mint 500 forintba került, és pénzügyi thriller. Persze elolvastam a fülszöveget, ami felkeltette az érdeklődésem, így került hozzám. Viszont amiért ilyen akciósan tudtam hozzájutni kissé tartottam tőle, hogy nem lesz valami jó könyv, ezért is halogattam. A napokban, miután befejeztem a Föld és vér házát, valami olyan könyvre vágytam, ami nem fantasy, és nem is romantikus, és mi lenne ennél alkalmasabb időpont egy thrillerhez? Azt kell mondanom, hogy nem kellett volna tartanom ennyire ettől a könyvtől. Nem lett a kedvencem, viszont egy olvasási élménynek tökéletes volt, főleg ennyi pénzért.

A pénzügyi tanulmányaim miatt különösen érdekelt ez a történet, hiszen még nem olvastam olyan könyvet, ami bővebben felkarolná ezt a szakmát, és ez a befektetői bróker vonal nekem kifejezetten tetszett. Jó volt belelátni a szakmám ezen oldalába, és az író részletesen leírt minden ehhez kapcsolódó dolgot. Ezt a részét teljesen hitelesnek találtam, nem voltak benne olyan információk, amiket nem magyarázott volna meg (mellesleg található a könyv végén magyarázat minden szakkifejezéshez), így ez a rész teljesen érthető volt.

A thrillert annyira nem éreztem benne, lassú folyású, kissé nehezen kibontakozó történetnek éreztem, néha már úgy voltam a könyv felénél, hogy igazán történhetne már valami, mert oké, pénzügy meg minden, de mégis valamivel fent kellene tartani az érdeklődésem, és nem csak a brókercégnél történteket ecsetelni oldalakig. Valamint túl soknak éreztem helyenként a tájleírásokat és hasonlókat.

A szereplők számomra olyan semlegesek voltak, nem voltak különösképp bemutatva, nem jött át a személyiségük, még a kinézetüket sem tudtam elképzelni, de egyébként egy-két szereplő kivételével nem volt senkivel különösebb bajom, a főszereplőt sem utáltam, nem voltak olyan döntései, amik indokolatlanok lettek volna.

A végkifejlet nekem kifejezetten tetszett, nem számítottam rá, hogy ezzel fog zárulni a történet, valamint az is bejött, hogy a vége teljesen és szépen le lett zárva, néhány szereplő sorsát és pénzügyi helyzetét még ismertette velünk és nem az volt, hogy na kész, ennyi vége, hanem tényleg teljesen kerek volt a történet.

Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam és ilyen jó áron beszereztem, és annak is örülök, hogy beletettem ebbe az Írói bingóba, mert máskülönben még most sem olvastam volna el, és még ki tudja meddig halogattam volna. Igazából ez is az egyik célja ennek a kihívásnak.

Köszönöm, hogy itt voltatok, ha olvastátok már ezt a könyvet, akkor írjátok meg nektek hogy tetszett! Találkozunk a következő bejegyzésnél, addig is olvassatok sokat és vigyázzatok magatokra! :) 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Carin Gerhardsen: Mama, papa, gyerekek értékelés

Májusi beszerzések

Könyv vs. film